Előfordulás: A férfiak tüdőrák halálozása tekintetében Magyarország világelső. Az újonnan felismert esetek aránya az elmúlt 25 évben megduplázódott, jelenleg évente tízezer beteget jelent. A férfiak és a nők aránya 2,4:1. A betegség többnyire 55 és 70 éves kor között észlelhető.
Kóroki tényezők: A tüdőrákok fő okozója a dohányzás. A tüdőre leszívott füst számos daganat- és gyulladáskeltő folyamatot kivált. A dohányzókkal együttlévő nem dohányzók, a passzív dohányosok is ki vannak téve a tüdőrák kockázatának. A levegőszennyezés, a kátránnyal való érintkezés és az ionizáló sugárzás is kóroki szerepet játszik, Foglalkozási ártalmak is elősegítik a kialakulását, ilyen hatásúak többek között az arzén, az azbeszt és egyes nehézfémek.
Megelőzés: Az elsődleges megelőzési módszer a dohányzás mellőzése. Az ernyőfénykép-szűréssel, alacsony dózisú CT vizsgálatokkal, különösen a rizikó csoportot képező 50 év feletti dohányosok esetében nagyobb arányban lehet korai stádiumban felfedezni a betegséget.
Tünetek: A tüdőrák helyi tünetei a köhögés, a nehézlégzés, a mellkasi fájdalom, a vérköpés, a rekedtség, az ismétlődő tüdőgyulladások, valamint az arc és a nyak duzzanata lehetnek. Leggyakoribb általános tünetei a testsúlyvesztés, a gyengeség, a fáradtság és a láz. Áttétes betegségben csontfájdalom, kettős látás, fejfájás és hasi fájdalom jelentkezhet, az áttétek helyétől függően.
Diagnosztika, stádium meghatározás: A tüdőrák diagnózisának felállítása a kórelőzményi adatok felvételével, fizikális vizsgálattal kezdődik. A köpet vizsgálata során láthatóvá válhatnak daganatsejtek. A beavatkozással nem járó képalkotó módszerek közül legfontosabbak a mellkasi CT, a mellkas röntgen és az átvilágítás, az MRI és a PET/CT. A tüdőrák igazolásának, a szövettani mintavételnek nélkülözhetetlen módszere a hörgőtükrözés. Szövettani minta nyerhető továbbá CT-vezérelt módon, a mellkasfalon keresztül, gátorüreg tükrözés és műtét során. A csontáttétek kimutatására a csontizotóp vizsgálat alkalmas, míg a hasi szervek állapota ultrahanggal és CT-vel, az agy státusza koponya CT-vel és MRI-vel ellenőrizhető.
Szövettani típusok: A szövettani jellemzők alapján a tüdőrákokat két nagy csoportba soroljuk: a gyakrabban előforduló nem-kissejtes és a kis-sejtes daganatokra. A nem-kissejtes tüdőrákoknak három alcsoportja van: laphám rák, mirigysejtes rák és nagysejtes tüdőrák. Mivel az eltérő szövettani típusú daganatok eltérően viselkednek, kezelésük is jelentősen különbözik.
Kezelés: A sebészi kezelés célja a tüdőlebeny, esetleg tüdő fél kimetszése révén a daganat eltávolítása, mely gyógyító beavatkozás a korai stádiumú nem-kissejtes tüdőrákok esetében. Előrehaladott stádiumban azonban operációval nem érhető el daganatmentes állapot. A kissejtes tüdőrákok esetében az elsődleges daganat sebészi eltávolítása csak nagyon korai stádiumban lehetséges. Az áttétek sebészete csupán néhány agyi- vagy májáttét esetén megoldás.
A műtét utáni sugárkezelés a daganat helyének, valamint a környéki nyirokcsomók ellátásának eszköze. A sebészi úton el nem távolítható tumorok esetén a daganat sugárkezelése enyhíti a panaszokat, a fájdalom és a nyomási tünetek mérséklése révén javítja az életminőséget. Sürgősségi állapotot jelent a vért a fejből és a felső végtagokból elszállító, felső testfél duzzanatot okozó vénás nyomási tünet kezelése. Kissejtes tüdőrákban a megelőző agyi besugárzás célja a gyakran jelentkező agyi áttétek megjelenésének kivédése, késleltetése. Agyi áttétek jelenléte esetén a teljes koponya sugárkezelése szükséges. A csont áttétek besugárzása fájdalomcsillapító és stabilizáló szerepű.
Kemoterápia során a daganat gátló gyógyszerek a szervezet egészére hatva pusztítják el a szóródott rákos sejteket. A kettős és hármas kombinációs kezelések kialakulásával a kemoterápia szerepe jelentősen nőtt a tüdőrák kezelésében. Kemoterápiára sor kerülhet műtét előtt vagy után, illetve áttétes betegségben állapotjavító, nem gyógyító céllal. A műtét utáni kezelés helyileg előrehaladott stádiumú betegség esetén átlagosan 6 hónapig tart.
A célzott vagy molekuláris terápiák az előrehaladott, nem kissejtes tüdő tumorok kezelésében játszanak nagy szerepet. A tumor növekedést a sejten belüli jelátviteli folyamatok blokkolása révén gátolják. A tüdőrák egyes típusaiban a tumor érfejlődésének akadályozása is hatásos terápiás eszköz.

Dr. Koszó Renáta