A daganatok szűrése alatt a daganatmegelőző állapot vagy eltérés, illetve a kialakult daganat kezdeti stádiumban történő felismerését értjük. A szűrővizsgálatok célja az olyan rákmegelőző elváltozások, kisméretű daganatok korai felfedezése, melyek felismerése, eltávolítása, kezelése teljes gyógyulást eredményezhet.

A sikeres szűrés feltétele, hogy a ráktípus tünetmentes fejlődési ideje relatíve hosszú legyen, későn adjon áttétet, alkalmas diagnosztikus módszer álljon rendelkezésre, és a korai diagnózis és kezelés kedvező hatással legyen a betegség lefolyására.
A szűrés korlátozódhat rizikó csoportra, vagy lehet népesség szintű (emlő, méhnyak, vastagbél). A prosztata szűrést és a tüdőszűrést egyelőre népességi szinten nem végzik, de a jövőben nagy jelentősége lehet.

Az emlőszűrés kétirányú kétoldali mammográfiás felvétel készítését jelenti. Magyarországon 45-65 éves nők esetében kétévente végzik a vizsgálatot, a programot az ÁNTSZ szervezi, az érintetteket lakossági nyilvántartás alapján meghívó levéllel hívják be.
A mammográfia előtt a szakasszisztens felveszi a kórelőzményt, majd fizikális vizsgálatot végez.
Az emlő önvizsgálatnak vagy egészségügyi személyzet által végzett fizikális vizsgálatnak nincs túlélés javító hatása, de kétségtelenül segíti a tapintható vagy tünetet adó tumorok kevésbé előrehaladott stádiumban való felismerését.
A szűrés eredményeként a szűrt népességben várhatóan kb. 40%-kal csökken az emlőrák-okozta halálozás. A szűrés kiértékelése úgynevezett kettős leolvasással történik (két mammográfus egymástól független véleménye alapján). Amennyiben eltérést észlelnek, az asszonyt visszahívják, klinikai vizsgálat történik.

A méhnyakrák tipikus példája a szűréssel hatékonyan megelőzhető, gyógyítható betegségnek, hiszen a rákmegelőző állapot hosszú, könnyen kimutatható rendszeres vizsgálattal és gyógyítható. A rutin méhnyakrák szűrést az első szexuális érintkezés után 2-3 évvel elkezdve, 2-3 évente javasolják, amennyiben eredménye eltérést nem mutat. Ha eltérés van, gyakoribb ellenőrzés esetleg kezelés szükséges. Módszere a kismedencei vizsgálat és a méhnyak felszínéről illetve a méhnyakon belüli csatornából vett kenet szövettani vizsgálata (Papanicolaou teszt: Pap teszt). A szövettani vizsgálat utalhat vírusfertőzésre, rák megelőző állapotra vagy daganatra. A méhnyakrák okozta halálozás teljes mértékben megelőzhető volna Pap teszttel. A rendszeres szűrésben részesülő népességben a méhnyakrák előfordulása 80%-kal csökken.

A vastagbélrák szűrést a legtöbb fejlett országban 50 éves kortól kezdődően ajánlják az átlag népességben. Szűréssel a vastagbél, illetve a végbél daganatok jelentős része megelőzhető, hiszen a daganatos átalakulást az esetek jelentős részében gyulladásos elváltozás vagy polip hosszas fennállása előzi meg, mely szűréssel felismerhető, eltávolítható illetve gyógyítható.
A vastagbél szűrésre több módszer áll rendelkezésre. Amennyiben széklet vértesztet végeznek, azt évente kell ismételni. A flexibilis sigmabéltükrözés 5 évente, a vastagbéltükrözés 10 évente ismétlendő, amennyiben eltérést nem észlelnek.

Újabban törekvések vannak a prosztatarák és a tüdőrák szűrésének kidolgozására. Előbbiben a rendszeres keringő tumor marker „prostate-specific antigen: PSA” vérből történő meghatározása együtt a végbél fizikális vizsgálatával tűnik bíztatónak. A tüdőrák korai diagnózisában a rizikó csoportban lehet jó lehetőség az „alacsony dózisú” CT vizsgálat.

Összeállította: Dr. Borzási Emőke