tudastar logoA koponyacsont által körülzárt üregben növekvő sejtszaporulatokat nevezzük agydaganatoknak. Ezek lehetnek elsődlegesek, melyek kiindulhatnak az agyburokból, az idegsejtekből és az ezerszer nagyobb számban jelenlévő idegsejtek közötti sejtekből, illetve másodlagosan idekerülhetnek a vérárammal a test más részén keletkezett daganatok áttéteként. A központi idegrendszer primer daganatai az összes daganat kb. 1,5-2%-át alkotják. Lehetnek jó-, és rosszindulatúak, azonban ennek kisebb a jelentősége, mint más tumorok esetén. Ugyanis az agydaganatok nem adnak áttétet, nem gyengítik le a szervezetet, viszont a zárt, csontos koponyaűrben növekedve, ott nyomásfokozódást, és életveszélyes állapotot hozhatnak létre. A legfontosabb különbség, hogy a jóindulatú daganatok jól elhatárolódnak a környezetüktől, ezért sikeres műtét után kisebb a kiújulás valószínűsége.

Tünetek Az elsődleges agydaganatok kóroki tényezői kevéssé ismertek, életmódváltással nem tudjuk megelőzni kialakulásukat. A primer és áttéti agydaganatok tüneteit egyrészt a koponyaűri nyomásfokozódás okozza: fejfájás, hányás, látászavar, másrészt a tumor elhelyezkedéstől függő idegrendszeri zavarok (végtagzsibbadás, mozgászavar, beszédzavar, személyiség-változás, epilepszia).

Diagnosztika Az agydaganat gyanúja vagy hónapok, évek alatt fennálló tünetek súlyosbodása, vagy hirtelen jelentkező idegrendszeri tünet (epilepszia, mozgás-, beszédzavar) esetén merül fel. Ideggyógyászati vizsgálat után, agyi képalkotással (CT és főleg MR) igazolják, és jellemzik (az elváltozások száma mérete, képi tulajdonságai) a daganatot. Ez alapján sokszor eldönthető, hogy elsődleges, vagy másodlagos daganatról van-e szó, mely utóbbi esetben számos kiegészítő vizsgálat történik a koponyán kívüli primer tumor kutatása céljából. Leggyakrabban tüdő-, festékes bőrdaganat, emlő-, vese- és béldaganatok adnak áttétet az agyba.

Kezelés Primer agydaganat esetén az első lépés a műtéti eltávolítás, melyet szükség esetén további utókezelések (sugár- és kemoterápia) követhetnek. A kezelési tervet szakmaközi bizottság (onkoteam) állítja fel a műtét után, az eltávolítás mértéke, a daganat típusa, jó- és rosszindulatúságának, egyéb szövettani molekuláris jellemzőinek ismeretében, figyelembe véve a beteg életkorát, egészségi állapotát. A daganatellenes kezelések mellett gyógyszeresen (szteroidok, vízhajtók) csökkentendő a daganatot körülvevő, és az egyes kezelések hatására fokozódó (műtét, sugár) agyduzzadás (ödéma), valamint epilepsziás rohamok esetén, ezek a görcsös rosszullétek antiepileptikumok szedésével védhetők ki.

A műtéti előkészítésnek, a műtéti technika és a sugárterápia, onkológia fejlődésének köszönhetően az agydaganatok többsége ma már nem számít rövid időn belül halált okozó betegségnek. Az idegsebészeti beavatkozás speciális MR képek alapján megtervezve, neuronavigációval, lényegesen kevesebb idegsérülés mellett, nagyobb hatékonyságú tumor eltávolítást eredményez, mint korábban. Ugyanígy a sugárterápia technikai fejlődése lehetővé teszi a CT/MR képek alapján meghatározott besugárzandó rész homogén ellátását az agyban, az ép agyszövet megkímélése mellett. A gondos besugárzás tervezés és ellenőrzött kivitelezés nagy pontosságot eredményez a naponta ismételt összesen 30-40 frakcióban végzett sugárkezelés alatt. Bizonyos tumor típus esetén a betegség kimenetele további gyógyszeres kezelés, kemoterápia, sugárzás alatti, és utáni hozzáadásával javítható.

Egyes jóindulatú agyi elváltozások, és áttéti daganatok esetén kevés-, vagy egy alkalommal végzett ún. sugársebészeti beavatkozás (sztereotaktikus besugárzás) jön szóba. A sztereotaktikus sugárkezelés is ionizáló sugárnyalábbal történik, milliméteres pontossággal sok, ill. forgó sugárnyalábbal célozva a gócot vagy gócokat.

Klinikánkon mind a legkorszerűbb frakcionált-, mind a sztereotaktikus sugárkezelés technikai feltételei adottak, szakmaközi összefogásban, többszintű ellenőrzés mellett, gyakorlott csapat végzi a kezeléseket. Ugyanígy a nemzetközi és hazai standardok szerint elérhetők a kemoterápiás, és molekulárisan célzott kezelések.

Dr. Hideghéty Katalin