A petefészekrákok a nőkben előforduló rákféleségek 5%-át teszik ki.
Kialakulásának gyakorisága az életkor előrehaladtával nő, a 6. évtizedben a leggyakoribb.
Aktív szexuális életet nem élő és nem szült nőkben, valamint olyanoknál, akiknek vérszerinti családtagjai körében petefészekrák előfordult, magasabb a petefészekrák kialakulásának kockázata.

A petefészekrák pontos okát nem ismerjük, így megelőzése érdekében nem sokat tehetünk.

Korai stádiumban általában más ok miatti nőgyógyászati vizsgálat során fedezik fel. A petefészekrák többnyire későn okoz tüneteket, amikor már szétterjed a hasüregben. A tünetek:

• puffadás, megnövekedett hasűri nyomás,
• hasi-, kismedencei fájdalom,
• evés közbeni korai teltségérzés,
• gyakori vizelés.

Ezek a tünetek sok egyéb elváltozás miatt is kialakulhatnak, nem specifikusak a petefészekrákra. Mégis, ha több héten át fennállnak, forduljon orvosához!

A petefészekrák kialakulásának több kockázati tényezőjét ismerjük.

Ezek közül az életkor a legerősebb. A betegség posztmenopauzás nőkben alakul ki leggyakrabban. A vérzés elmaradása utáni hormonkezelés tovább fokozza a kockázatot. Kockázati faktor még a túlsúly. A túlsúlyos nőkben nagyobb valószínűséggel fejlődik ki petefészekrák, és náluk a betegség okozta halálozási ráta is magasabb. Minél kövérebb valaki, annál nagyobb a kockázat.

Sajnos a petefészekrák szűrésére nem áll rendelkezésre egyszerű és megbízható módszer. A javasolt évenkénti nőgyógyászati kontrollvizsgálatok során a fizikális és a hüvelyi ultrahang vizsgálat segíthet a korai felismerésben. A vérvizsgálattal meghatározható CA-125 egy úgynevezett tumor marker, mely az előrehaladott petefészekrákban szenvedők túlnyomó többségében (80%-ában) magas. A problémát az jelenti, hogy a petefészekrák korai stádiumában a betegek felénél e marker szérumszintje még nem emelkedik meg. A másik nehézséget az okozza, hogy szintje emelkedett lehet bizonyos nem rákos elváltozásokban is, például a jóindulatú petefészek-ciszták egy részében is.

Hasi panaszok vagy egyéb ok miatt végzett képalkotó vizsgálatokkal – ultrahang vagy CT vizsgálat – lehet kimutatni a megnövekedett egy vagy kétoldali petefészket. A rosszindulatú betegség diagnózisához szövettani mintavétel szükséges. Petefészekrák gyanúja esetén a mintavétel legtöbbször a teljes látható daganat eltávolítását jelenti. A műtét gyakorlatilag a kezelés megkezdését is jelenti. A műtétkor talált kiterjedés alapján lehet meghatározni a betegség stádiumát. Négy stádiumot különböztetünk meg.

• I stádium: az egyik vagy mindkét oldali petefészek érintett
• II stádium: a méh vagy a környező kismedencei szövetek is beszűrtek
• III stádium: daganatsejtek találhatók a nyirokcsomókban vagy a hashártyán
• IV stádium: daganatsejtek találhatók távoli szervekben is.

Az eltávolított szövetminta mikroszkópos vizsgálatával meghatározzák a szövettani típust. A petefészek daganatok döntő többsége a felszínt borító hámból, míg kisebb arányban a csírasejtekből illetve az azokat körülvevő állományból ered. A műtét után gyakorlatilag minden stádiumban kemoterápia adása javasolt vagy a szabad szemmel nem látható, de feltételezhetően bennmaradt, illetve a műtétileg nem eltávolított daganatsejtek elpusztítására. A kemoterápia mellett úgynevezett célzott kezeléseket is alkalmazhatnak a műtét utáni időszakban.

Az 5 éves túlélési arány a stádiumtól függően 17- 90% között van.

Egy- vagy kétoldali petefészek eltávolítás után a női hormonok szintje csökken, mely fokozhatja bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát, pl. a csontritkulásét. A kezelések után hosszú idő telhet el, míg visszatér a betegek energiája. A fáradtság nagyon gyakori panasz a daganatos betegségek kezelése után. Könnyű testedzés jó megoldás lehet az energiaszint visszaállítására, a lelki egyensúly helyreállítására.

Dr. Sántha Dóra