tudastar logoAz orvosok és a tudósok állandóan új utakat keresnek, hogy jobb ellátást, és kezeléseket tudjanak biztosítani a betegek számára.

A klinikai vizsgálat olyan, nagyon körültekintően megtervezett  kutatás, mely arra szolgál, hogy az előzetesen biztató adatokat mutató daganatellenes kezeléseket daganatos betegeken is kipróbálják.

A klinikai vizsgálat azért szükséges, mert ezekben a vizsgálatokban lehet meghatározni, hogy egy új kezelés működik-e, és biztonságos-e, s vajon jobb-e a régi kezeléseknél. Ezek az adatok képezik az új kezelési eljárások kifejlesztésének alapját.

A klinikai vizsgálatok során vizsgálhatnak új gyógyszert, a már rendelkezésre álló kezelések különféle kombinációit,  új megközelítéseket a sugárterápiában vagy a sebészetben, és egyéb új terápiás  lehetőségeket.

Mindig érdemes megkérdezni a kezelőorvost, hogy van-e lehetőség a tervezett kezelés lefolytatására klinikai vizsgálaton belül, mert például az onkológiában, egy daganatos betegség kezelésére szolgáló klinikai vizsgálatban a beteg vagy a legjobb standard kezelést vagy egy legalább annyira jó, de sokszor jobb, ún. vizsgálati kezelést kap.

Így a klinikai  vizsgálatban résztvevő betegek lehetnek az elsők, akik egy új modern kezelési lehetőségből profitálhatnak, jóval azelőtt, mielőtt az a normál egészségügyi ellátásban résztvevő betegek részére elérhető lesz.

Tudni kell azonban, hogy nincs garancia arra, hogy egy új kezelési lehetőség biztonságos, hatásos lesz, vagy jobb, mint az aktuálisan elérhető standard (szokványos) kezelés.

A klinikai vizsgálat eredménye a többi beteg ellátásához is további segítséget nyújt, klinikai vizsgálatok nélkül nem lehetséges új daganatellenes kezelések fejlesztése, törzskönyvezése, és piacra kerülése.

A beteg döntése egy klinikai vizsgálathoz való csatlakozásról

A betegek többféle okból vesznek részt a klinikai vizsgálatokban. Néhány beteg számára a klinikai vizsgálat a legjobb elérhető kezelési opció. Mivel a szokványos kezelések nem tökéletesek, a betegek gyakran vállalják a klinikai vizsgálat bizonytalanságát a lehetséges jobb eredmény reményében. Más betegek azért csatlakoznak egy klinikai vizsgálathoz, mert tudják, hogy a daganatos betegségek kezelésében ez az előrehaladás egyetlen útja. Az is előfordulhat, hogy egy betegnek végül nincs közvetlen haszna a klinikai vizsgálatban való részvételből, de a jövő betegei számára hasznos volt a választása.

Néhány beteg számára kérdésként merül fel, hogy olykor a klinikai vizsgálatban placebót kaphat a vizsgálati készítmény helyett. Tudni kell, hogy a daganatos betegségek esetében a placebót  szinte mindig a standard kezeléssel kombinálva tanulmányozzák, így ha placebót is használnak az egyik kezelési karon, ez többnyire aktív kezelést jelent; ezt a helyzetet mindig a vizsgálatban résztvevő tudomására hozzák.

A beteg biztonsága és a beleegyező nyilatkozat

A klinikai vizsgálatokban való részvétel mindig önkéntes, és csakis a beleegyező nyilatkozat aláírását követően kerülhet sor rá.

A beleegyező nyilatkozat aláírása előtt a beteget tájékoztatni kell az összes lehetséges kezelési lehetőségről, hogy megértse, hogy az új, klinikai  vizsgálatban felajánlott kezelés miben különbözik a standard kezelési lehetőségektől. Az orvosnak ismertetnie kell az új kezelés lehetséges kockázatait,  amelyek hasonlóak lehetnek, de akár el is térhetnek a standard kezelési lehetőségek kockázataitól. Az orvosnak a beteggel azt is meg kell beszélnie, hogy a klinikai vizsgálatban való részvétel milyen terheket ró a betegre, beleértve a kórházi viziteket, vizsgálatokat, és a kezelési tervet is.

A klinikai vizsgálatban résztvevő egyén bármikor, következmények nélkül befejezheti a vizsgálatban való részvételt, melynek személyes vagy orvosi oka is lehet. Ilyen lehet például az, ha az új kezelés nem működik vagy súlyos mellékhatások léptek fel, de a beteg akár más okból is visszavonhatja beleegyező nyilatkozatát.

Biztonságot jelent, hogy a klinikai vizsgálatok lefolyását azok a szakértők is szorosan követik, akik a vizsgálat során fellépett bármilyen problémával azonnal foglalkoznak.

Dr. Torday László