tudastar logoA húgyhólyagrák a hólyag falát bélelő sejtek daganatos elfajulása illetve burjánzása révén jön létre. A legtöbb hólyagtumort korai stádiumban fedezik fel, amikor még nem terjed túl a szerven és a kezelése ekkor sikeres. Magyarországon évente kb. 2500-n betegszenek meg és 850-n halnak meg hólyagrákban.
Figyelmeztető tünete a vérvizelés, melyet okozhat más elváltozás is pl. sérülés, gyulladás, veseprobléma vagy bizonyos gyógyszerek. A vér lehet szabad szemmel látható vagy csak vizeletvizsgálattal kimutatható.
A hólyagrák néha a vizelési szokások megváltozásával jár pl. sürgető vizelési inger, gyakoribb vagy fájdalmas vizeletürítés.
A kockázati faktorok közül a legnagyobb a dohányzás; a dohányosoknál négyszer gyakoribb a hólyagrák, mint a nem dohányosoknál. A cigarettából a káros anyagok a tüdőben bekerülnek a vérkeringésbe, a vesében kiválasztódnak a vizeletbe, majd a káros anyagok koncentrálódnak a hólyagban. Bizonyos foglalkozási kemikáliák is fokozhatják a hólyagrák kialakulásának kockázatát. Pl. fémmunkásoknál, fodrászoknál fokozott a kockázat. A dohányzás ezeknél az embereknél tovább növeli a kockázatot.
Hólyagrák bárkinél kialakulhat, de vannak fokozott kockázatú csoportok. A férfiaknál háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint nőknél. Az esetek kb. 90 %-a 55 év felett jelenik meg. Egyéb hajlamosító tényezők a családban előforduló hólyagrák, bizonyos, a hólyagot érintő fejlődési rendellenességek, a hólyag sokáig fennálló irritációja és korábbi daganat ellenes kezelés.
Nincsen specifikus laborteszt, mellyel a hólyagrákot igazolni lehetne, bár a vizeletvizsgálat felvetheti a daganatsejtek jelenlétét. Cisztoszkópiás vizsgálattal lehet megnézni a hólyag belsejét. Ez egy vékony, világítő cső, a végén kamerával felszerelve. A készülék alkalmas kis mennyiségű szövet eltávolítására is, amennyiben az kórosnak látszik. Ez a biopsziás mintavétel a legmegbízhatóbb módja a diagnózisnak.
További képalkotó vizsgálatokkal (CT, MRI) lehet meggyőzödni arról, hogy a daganat távolra terjedt-e a szervezetben. Az intravénás pyelográfia során kontrasztanyagot kap a beteg és rtg-felvételekkel vizualizálják a vesét, a húgyvezetéket és a húgycsövet. Ultrahangvizsgálatnál hanghullámok segítségével alkotnak képet a belső szervekről.
A korai stádiumú daganatot a húgycsövön keresztül felvezetett eszközzel távolítják el. Ha a daganat már beszűrte a hólyag falát, részleges vagy teljes hólyag eltávolítás végezhető. Ha a környező szervekre is ráterjedt a daganat, nőknél a méh és a petefészek, férfiaknál a prosztata is eltávolításra kerülhet.
Amikor a teljes hólyagot eltávolítják, a sebész a vizelet tárolására és továbbítására egy új „szervet” készít. Ez lehet egy bélszakasz, ahonnan egy vizeletgyűjtő zsákba folyik a vizelet. Új sebészi módszerként újabban mesterséges hólyagot képeznek.
Néhány esetben a műtét előtt kemoterápiát adnak a betegnek, ezzel zsugorítva a daganatot, hogy a sebész könnyebben el tudja távolítani. Kemoterápia a műtét után is adható a megmaradt daganatsejtek elpusztítására. Kemoterápiát kaphat intravénásan vagy közvetlenül a hólyagba fecskendezve is.
Az immunterápia katéteren keresztül baktériumok bejuttatását jelenti a hólyagba, mely a daganatsejtek elleni védekezésre készteti az immunrendszert. A beavatkozáshoz BCG (Bacillus Calmette-Guerin) baktériumot használnak hetente egyszer adva. Műtét után alkalmazva csökkenti a tumor újabb megjelenésének esélyét.
Sugárterápia során nagy energiájú sugárzással pusztítják el a daganatos sejteket. Gyakran együtt alkalmazzák a műtéttel és a kemoterápiával. A műtétre nem alkalmas betegeknél önmagában is alkalmazható.
A többi daganthoz hasonlóan a túlélés itt is a daganat stádiumától, kiterjedtségétől függ. Kb. 50 %-ban korai stádiumban kerül felfedezésre, amikor az 5 éves túlélési arány közel 100 %. A távolabbra terjedt folyamatok esetén a túlélési arány csökken.
Jelenleg nem ismert, hogyan lehetne megelőzni a daganat újabb kialakulását, de mindenképpen javasolt az egészséges életvitel. A dohányzást abba kell hagyni, a napi alkoholfogyasztást 1-2 adagra csökkenteni. Az egészséges diéta sok gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiörlésű gabonát és megfelelő mennyiségű húst tartalmaz.