Veserákról akkor beszélünk, amikor a vese sejtjei rosszindulatúvá válnak és kontroll nélkül szaporodva daganat alakul ki.
Az elmúlt évtizedekben a veserákos betegek száma növekszik. Magyarországon évente kb. 2000 új daganatos beteget diagnosztizálnak és kb. 700 beteg halálát okozza veserák.
A jó hír az, hogy a modern képalkotó technikáknak köszönhetően a veserákot többnyire hamarabb felfedezik, mint ahogy távoli szervekben megjelenne – metasztatizálna. Minél hamarabb fedezik fel, annál sikeresebb a kezelése. Bár ezek a tumorok egészen nagyra is megnőhetnek a felfedezésük előtt.
A veserák kialakulásának pontos oka nem ismert, de vannak bizonyos tényezők, amelyekről tudjuk, hogy fokozzák a veserák kialakulásának kockázatát. Pl. veserák leggyakrabban 40 év felett jelentkezik. Az ismert kockázati tényezők: dohányzás, férfi nem, hosszú ideig alkalmazott bizonyos fajta fájdalomcsillapító kezelés, krónikus vesebetegség vagy hosszú ideig tartó dialízis, bizonyos genetikai állapotok, pl. a von Hippel-Lindau (VHL) betegség vagy az örökletes papilláris vesesejtes carcinoma, bizonyos kemikáliák pl. azbeszt, kadmium, benzol, szerves oldószerek vagy bizonyos gyomirtók illetve a magas vérnyomás betegség.
Ha valakinél szerepel a felsorolt tényezők közül néhány, még nem jelenti azt, hogy biztosan kialakul vesedaganat és az ellenkezője is igaz: ha egyik sem áll fenn, sajnos akkor is kifejlődhet.
A legtöbb esetben a veseráknak nincsenek korai tünetei. Ahogy nő a tumor, úgy jelennek meg a tünetek. A leggyakoribb tünetei, melyek egyenként illetve kombinációkban is megjelenhetnek: véres vizelet, hasban tapintható duzzanat, étvágyvesztés, oldaltáji fájdalom, mely nem múlik, akaratlan súlyvesztés, hetekig tartó láz, melynek hátterében nem áll hurut vagy más fertőzés, nagyfokú fáradékonyság, vérszegénység, boka-, vagy lábdagadás.
A veserák a szervezet távolabbi részein is megjelenhet, az érintett szervre jellemző tüneteket/panaszokat okozva: nehézlégzés, vérköpés, csontfájdalom.
A diagnózis megerősítéséhez gondos fizikális vizsgálat, kórelőzményi adatok felvétele és bizonyos tesztek elvégzése szükséges. Vizeletvizsgálattal kimutatható a vér jelenléte vagy a probléma más jele. A vérvizsgálatból következtetni lehet a vese működésére. Az intravénás pyelográfia során a vesén keresztül kiválasztódó kontrasztanyagot adnak vénásan, ez kirajzolja a tumort, melyet röntgenvizsgálattal detektálnak. Ultrahangvizsgálat során hanghullámokat használnak a vese megjelenítésére. A CT szintén röntgen sugárzást használ, a sok felvételből számítógép segítségével készül részletes képalkotás. A mágneses rezonancia (MRI) erős mágneses tér és rádio hullámok segítségével alkot képet a szervezet lágyrészeiről. A vese arteriogáfia a daganat vérellátását mutatja meg.
A többi daganathoz hasonlóan szövettani vizsgálat nélkül a diagnózis nem lehet biztos. Orvosa végezhet tűbiopsziát, amivel szövetmintát vesznek mikroszkópos vizsgálatra vagy egészben eltávolítja a tumort. Ezzel igazolható a daganat típusa, agresszivitása.
Amennyiben igazolódik a veserák, további teszteket végeznek annak megállapítására, hogy a daganat túlterjedt-e a vesén, képzett-e áttétet (metasztázist).
A prognózis az általános egészségi állapottól, a veserák kiterjedtségétől (stádium) és a szövettanilag igazolt agresszivitásától függ.
A veserák nagyon ritkán, kb. 0.5 %-ban spontán visszafejlődhet.
A veserákot többféleképpen lehet kezelni. A legtöbb esetben az első lépés a műtét. A műtétnek is vannak típusai, attól függően, hogy mekkora a daganat.
Amennyiben a daganat műtéttel nem távolítható el, egyéb módokon lehet azt elpusztítani. A krioterápia extrém hideg alkalmazásával „megfagyassza” a tumorsejteket, a rádiófrekvenciás módszer nagy energiájú hullámokkal „megsüti” azokat. Az artériás embolizáció során a daganatot ellátó érbe olyan anyagot tesznek, amely blokkolja a vérellátást.
A szisztémás kezelési lehetőségek között van biológiai terápia (interferon, interleukin). A leggyakrabban ún. célzott kezeléseket használnak, mely során a gyógyszer megtalálja és célzottan pusztítja a daganatos sejteket, csökkentve ezzel a normál sejtekre gyakorolt toxikus hatást. Ezek között van ún. érújdonképződést gátló hatóanyag, mely a tumor táplálását gátolva azt össze zsugorítja ill. megakadályozza a további növekedést. Egy másik típusa a multikináz vagy tirozinkináz gátlók. Ezek a szájon keresztül szedhető szerek gátolják a daganat növekedését. A harmadik csoporjuk az m-TOR gátlók.
Sugárkezelést gyakran alkalmaznak a tünetek csökkentésére olyan esetekben, amikor a műtét nem jön szóba. Ez a kezelés nagy energiájú röntgen sugarakat vagy más típusú ionizáló sugarakat alkalmazva öli meg a tumorsejteket ill. akadályozza meg további növekedésüket. Csontáttétek esetén fájdalomcsillapításra használják.
A kemoterápia a veserák kezelésében kevésbé hatásos, mint más daganatoknál.
Mivel a veserák pontos oka nem ismert, megelőzni sem tudjuk azt. Azonban a kockázat növelő faktorokat lehet csökkenteni – a dohányzás abbahagyása, egészséges testsúly megtartása, a vérnyomás beállítása és a káros kemikáliák kerülése.

a szerző ismeretlen