A hasnyálmirigyrák ugyan ritka betegség, de mivel sokszor gyógyíthatatlan (az esetek 90%-át előrehaladott, illetve áttétes állapotban ismerik fel, amikor biztos gyógyulást eredményező műtétet nem lehet végezni, legfeljebb gyógyszeres kezelést), óriási egészségügyi terhet ró az érintettekre, a társadalomra. Az átlag egyén esetében viszonylag kismértékű a veszélyeztetettség, alig több mint 1% annak valószínűsége, hogy a betegség élete folyamán megjelenjen (vagyis 100 ember közül egynél alakul ki). Vannak azonban olyan magas kockázatú úgynevezett „rizikó személyek vagy csoportok”, akiknél ez a kockázat lényegesen nagyobb, és akiknél emiatt érdemes, hasznos lehet szűrővizsgálatok végzése.

A hasnyálmirigyrák lassan, éveken vagy akár évtizedeken át fejlődik, növekszik alattomosan a szervezetben. Emiatt az a szakasza a daganatfejlődésnek, amikor még nem okoz tüneteteket, és ezért vizsgálatot sem végeznek felderítésére, viszonylagosan hosszú. A szűrés, korai felimerés fontosságát bizonyítja az a tény is, hogy minél koraibb stádiumban ismerik fel, illetve távolítják el a daganatot (vagyis ha az méretét tekintve minél kisebb, illetve a nyirokcsomókba nem adott még áttétet), annál nagyobb a valószínűsége a gyógyulásnak. A végső cél a hasnyálmirigy rákmegelőző elváltozásainak illetve igen korai rákjának a felismerése és eltávolítása volna. Egyes becslések szerint, ha a kockázati személyek szűrése révén sikerülne 50%-ra felemelni az operálható esetek arányát, ez önmagában megduplázná a túlélést. A hasnyálmirigyrák korai felismerése tehát alapvető a mortalitás javításához; a korai diagnózis két fő eleme 1. a kockázati személyek beazonosítása a kockázati tényezők szisztematikus felmérésével, és 2. szűrőprogram működtetése a magas kockázatú egyének vizsgálatára.

A hasnyálmirigyrák kialakulásának legismertebb tényezői a metabolikus szindróma, cukorbaj (különösen, ha 50 éves kor felett jelentkezik testsúlyvesztéssel), dohányzás, megelőző hasnyálmirigygyulladás, és ritkábban örökletes genetikai eltérések hordozása. Az egyén betegségre vonatkozó hajlama annál valószínűbb, minél több családtagjánál fordult a hasnyálmirigyrák, és ezekkel minél szorosabb a rokonság. Ha valakinek 2 elsőfokú rokonánál fordult elő hasnyálmirigyrák, az ő teljes élettartamára vonatkozó megbetegedési kockázat 3%, míg ha 3 családtagja volt érintett, 7-16%. Az említett kockázati tényezők egy része ellen lehet tenni életmódváltással, olykor orvosi gyógykezeléssel. A genetikai hajlam nem orvosolható, de szűrővizsgálatokkal a veszélyeztetettség csökkenthető.

A hasnyálmirigyrák szűrését nem végzik népességi szinten, de számos fejlett országban ajánlják egyesek számára, úgynevezett „nagyon magas kockázat” esetén. Amerikai ajánlások szerint egyes veleszületett génhibák, és családi halmozódás esetén (az egyén legalább két elsőfokú rokona megbetegedett hasnyálmirigyrákban) javasolt a szűrővizsgálat végzése, a génhiba természetétől függő életkortól kezdve évente, vagy ≤10 évvel korábban, mint a családban a legfiatalabb életkorban diagnosztizált hasnyálmirigyrákos beteg akkori életkora volt.

Sajnos a jelenleg elérhető legegyszerűbb módszerek pl. vérvétel nem eléggé érzékenyek és jellemzőek a hasnyálmirigyrák korai felismerésére, így egyelőre nem vonultak be a gyakorlatba. Kutatásuk természetesen intenzíven folyik. A leginkább bevált képalkotó vizsgálatok a CT, MR vagy endoszkópos ultrahang („Endoscopic UltraSound, EUS”) vizsgálat^1,2,3. A speciális szűrővizsgálat ismétlése 12 havonta, kétes eredmény esetén 6 havonta javasolt.

Hasnyálmirigyrák szűrőprogram egyelőre nem minden országban működik. A leírt elveknek megfelelő, de kisebb különbségeket mutató szűrés Észak-Amerikában és Nyugat-Európa több országában hozzáférhető, így pl. Franciaországban, Németországban, Hollandiában. Magyarországon 2023. októberében vált elérhetővé hasonló program, a PRECEDE vizsgálat keretében a Semmelweis Egyetem Pancreas Betegségek Központban.

A PRECEDE program

A „Pancreatic Cancer Early Detection (PRECEDE)” vagyis „Hasnyálmirigyrák korai felfedezése” konzorcium által szervezett program olyan nemzetközi több centrumos klinikai kutatás, melyben a csatlakozó egészségügyi ellátóhelyek, intézetek felügyeletet és vizsgálatot nyújtanak azoknak a rászorulóknak, illetve jelentkezőknek, akik a program beválasztási feltétleinek megfelelnek. A mozgalomnak is nevezhető nemzetközi együttműködés célkitűzései sokrétűek: a beválasztott egyének egészségügyi adatainak és vérmintájának analízisével, továbbá követésével kutatják a hasnyálmirigyrák különféle okait, tényezőit, és evvel segítik a kockázati tényezők jobb beazonosítását, illetve hatékony megelőzési, illetve új szűrési módszerek kifejlesztését. A program az igazoltan magas kockázatú egyének számára ezen kívül a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott hasnyálmirigyrák évenkénti szűrését is szervezi, míg a nem magas kockázatú egyének részére a biztonságot növelő támogató hátteret nyújt egészségük megőrzése érdekében.

A PRECEDE vizsgálatban résztvevő egészséges egyének vagy daganatos betegek adatait és vérmintáját egy New York-i központba juttatják, valamennyit név vagy más azonosító adat nélkül, és az ott nyert vizsgálati eredményeket kizárólag kutatásra hasznosítják. A helyben elvégzett vizsgálatok eredményei a programban résztvevő alany további egészségügyi ellátásában hasznosíthatóak.

Magyarországon a programot a Semmelweis Egyetem Pancreas Betegségek Központja szervezi. Érdeklődés esetén itt érdemes jelentkezni, ha ehhez segítségre volna szükség, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Ki léphet be a PRECEDE programba?

A programba minden 18 életévet betöltött személy jelentkezhet, aki adatainak és biológiai mintájának rendelkezésre bocsátásával a tudományos eredményeket gazdagítani szeretné. A kutatási együttműködésben történő részvételnek nem feltétele, hogy az egyén akár egészséges, akár beteg legyen, sőt a már felismert, esetleg kezelt daganatos betegség sem akadály.

Mi történik a résztvevővel a PRECEDE programban?

A kutatásban résztvevő személyek megfelelő szóbeli és írásbeli tájékoztatás után beleegyező nyilatkozatot tesznek, majd ez után következik a teljes klinikai adatfelvétel, és biológiai minták gyűjtése (pl. vérvétel vagy szájnyálkahártya törlés stb.). Amennyiben hasnyálmirigyrákra vonatkozóan igen magas kockázat állapítható meg, rendszeres képalkotó vizsgálat (CT, MR vagy endoszkópos ultrahang vizsgálat) is történik 12 havonta.

Milyen előny származhat a PRECEDE programban történő részvételből?

Amennyiben a program által biztosított ellenőrző képalkotó vizsgálatok hasnyálmirigyrákra hajlamosító rákmegelőző állapotot, vagy hasnyálmirigyrák kialakulását vetik fel, további kivizsgálás következik. Ha az eltérés beigazolódik, annak korai felfedezése nagy hatással lehet a betegség sikeres kezelésére, legtöbbször egyedüli műtéttel lehetséges valószínű gyógyítására. A különféle biológiai minták vizsgálata bár az ellátást közvetlenül esetleg nem befolyásolja, fontos új információkkal gyarapíthatja a tudományt, és szolgálhat a jövőben a betegség megállapításában és kezelésében alkalmazható egyszerű tesztek kifejlesztéséhez.

Milyen kockázata lehet a PRECEDE programban történő részvételnek?

A kutatásból kifolyólag előre nem látható események fellépésére nem kell számítania. A vizsgálatban történő részvétel kapcsán kísérleti kezelés nem merül fel, illetve nem történik olyan vizsgálat, amely a gasztroenterológiai szakterületen ne lenne már ismert, a részvételnek specifikus kockázata nincs.

További információ

• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.